Átláthatóbb állam, biztonságosabb ellátás, felelősebb gazdálkodás

...

Átláthatóbb állam, biztonságosabb ellátás, felelősebb gazdálkodás

A kormány megerősíti a korrupcióellenes garanciákat, felülvizsgálja a mohácsi Duna-híd beruházását, elindítja a kórházi hűtési rendszerek fejlesztését, fizetési haladékot ad Budapestnek, és több támogatási, illetve pénzügyi szabályon is változtat.

Történelmi jelentőségű jogállamisági és korrupcióellenes törvénycsomagot nyújtott be az Országgyűlésnek a TISZA-kormány. A javaslat célja, hogy Magyarország teljesítse azokat a korábban vállalt jogállamisági, intézményi és átláthatósági feltételeket, amelyek az európai uniós források mielőbbi felszabadításához szükségesek.

A benyújtott törvénycsomag az Európai Bizottság által megfogalmazott úgynevezett szupermérföldkövek teljesítését szolgálja. Ezek a feltételek jogállamisági, korrupcióellenes és akadémiai szabadságot biztosító intézkedésekről szólnak. A magyar embereknek járó, több mint 16 milliárd eurónyi, vagyis mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrás hazahozása nemzeti érdek.

A törvénycsomag megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit, szigorítja a vagyonnyilatkozati rendszert, átláthatóbbá teszi a közbeszerzéseket, bővíti a közadatok nyilvánosságát, valamint erősíti a közpénzek és támogatások ellenőrzését. Az Integritás Hatóság a jövőben érdemi jogosítványokat kapna a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésében, az adathozzáférésben és a közbeszerzési eljárások vizsgálatában. Korrupciógyanús ügyekben akkor is felléphetne, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség megszünteti az eljárást, illetve elutasítja a feljelentést.

Szigorodnak a vagyonnyilatkozati szabályok is. Az Integritás Hatóság ellenőrizhetné a politikai felsővezetők, közjogi méltóságok és más magas kockázatú tisztségviselők vagyonnyilatkozatait, valamint a velük közös háztartásban élő hozzátartozók nyilatkozatait is. A javaslat új büntetőjogi tényállást hoz létre: aki lényeges vagyonelemet eltitkol vagy valótlan adatot közöl a vagyonnyilatkozatában, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A nyilvános vagyonnyilatkozatok digitális adatbázisban lesznek hozzáférhetők.

A törvénycsomag átalakítja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét is. A cél, hogy az állami vagyon visszakerüljön közvetlen állami kezelésbe, miközben a közfeladatok ellátása zavartalan marad. Az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében kiemelt szempont, hogy az átalakulás ne okozzon fennakadást a tanévben, és ne érje hátrány az oktatókat, kutatókat, hallgatókat és az intézmények dolgozóit.

A javaslat megerősíti az egyetemi autonómiát is. A szenátusok visszakapják és megerősített formában gyakorolhatják döntési jogaikat, a rektor kiválasztásában pedig meghatározó szerepük lesz. A cél, hogy a magyar diákok újra teljes joggal vehessenek részt az Erasmus-programban, a magyar kutatók és innovációs szereplők pedig hozzáférhessenek a Horizon-programokhoz.

Erősödik a pénzügyi átláthatóság is. A javaslat szigorítja a zártkörű befektetési alapok, így a magántőkealapok és kockázati tőkealapok tényleges tulajdonosainak azonosítására vonatkozó szabályokat. A cél, hogy a tulajdonosi láncok átláthatóbbá váljanak, és ne lehessen jelentős vagyonelemek valódi tulajdonosait elrejteni a nyilvánosság elől.

Döntés született a mohácsi Duna-híd beruházásának teljes körű felülvizsgálatáról is. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter feladatot kapott arra, hogy vizsgálja felül a projektet, és tegyen javaslatot a műszaki tartalom racionális csökkentésére. A döntés indoka, hogy a beruházás költségei jelentősen megnőttek, miközben a korábbi megvalósíthatósági tanulmányok alapján a 2x2 sávos műszaki tartalom indokoltsága erősen vitatható.

Társadalmi egyeztetésre kerül a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatásokat érintő szigorú szabályok visszavonása is. A korábbi szabályozás több piaci szereplő kivonulásához vezetett, és nem volt összhangban az uniós MiCA-rendelettel. A cél egy kiszámítható, európai normákhoz igazodó kriptopiaci szabályozás megteremtése.

Visszavonásra kerül az a korábbi határozat is, amely kötelezővé tette a Nemzeti Hitvallás kifüggesztését a középületekben. Az intézményvezetők feladata lesz gondoskodni az eltávolításról.

Év végéig meghosszabbodik a Diákhitel1 kamatstopja a 2024. december 31-ig megkötött szerződések esetében. A döntés célja, hogy a már meglévő szabad felhasználású hallgatói hitelek kamata ne emelkedjen tovább.

A babaváró támogatás esetében 2026. november 1-jéig meghosszabbodik a fizetési kötelezettségre vonatkozó moratórium azoknál a pároknál, akiknél a gyermekvállalási feltétel még nem teljesült. Emellett megkezdődik egy enyhébb, de jogkövető megoldás feltételeinek kidolgozása is.

Társadalmi egyeztetésre kerülnek az egészségügyi adatkezelési szabályok módosításai annak érdekében, hogy a várandós nőket érintő egyes fertőzések, például a szifilisz esetében a kezelőorvosok hozzáférhessenek a szükséges adatokhoz, és időben megkezdődhessen a megfelelő terápia.

Budapest fizetési kötelezettsége ügyében október 15-éig haladékot kap a főváros. A döntés célja, hogy elkerülhető legyen a fizetésképtelenség, ugyanakkor tartós megoldás szülessen Budapest pénzügyi helyzetére. Ennek érdekében tárgyalások kezdődnek a kabinet és a fővárosi önkormányzat között.

Támogatást kap a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorítása is. Az álláspont szerint az emberi méltóságot sértő, a kiskorúak fejlődésére káros, illetve a társadalmi megosztottságot fokozó politikai reklámokkal szemben határozottan fel kell lépni. Az eredeti javaslatnál is szigorúbb szabályozás készülhet, amely lakott területen belül általánosan korlátozná az óriásplakátok kihelyezését.

Azonnali hűtésrekonstrukciós program indul a kórházakban. A teljes körű felmérés szerint az állami kórházakban működő hűtő- és klímaberendezések jelentős része elöregedett, több helyen a betegellátás biztonságát is veszélyeztetve. Már idén több mint 3,6 milliárd forintos javítási és fejlesztési program indul több tucat kórházban és rendelőintézetben.

Segítséget kapnak azok is, akik önhibájukon kívül nem tudták teljesíteni a lakossági napelemes pályázatban vállalt fejlesztéseket. A pályázat lezárásának határideje szeptember 30-áig meghosszabbodik. Azoknál az ügyfeleknél pedig, akiket a kivitelező hagyott cserben, az a cél, hogy az előleget ne a kedvezményezetteken, hanem a kötelezettségeiket nem teljesítő vállalkozásokon hajtsák be.

A kormány döntéseinek közös célja, hogy erősödjön Magyarország jogállami működése, átláthatóbbá váljon a közpénzek felhasználása, megnyíljanak az uniós források, és a mindennapi életet érintő területeken gyors, felelős és igazságos intézkedések szülessenek.