Orbán Viktor doorstep-nyilatkozata az Európai Tanács informális ülését követően

Hogy vannak?

Köszönjük szépen! Volt valami kézzel fogható eredménye ennek a rendkívüli csúcsnak?

Várjon! Most hirtelen próbálom kitalálni, hogy eredmény-e, amit ma itt láttam. Az volt, hogy kaptunk egy papírt, dokumentumot, amit nem vagyok jogosult nyilvánosságra hozni, azt hiszem. Majd meglátjuk, hogy mi lesz ennek a sorsa, ami arról szól, hogy befogadták az ukránok 800 milliárd dolláros igényét. Tehát van egy ukrán igény, hogy az unió adjon a következő tíz évben 800 milliárd dollárt, és ez egy olyan dokumentum, amelyik azt mondja, hogy jó, ez legyen így, és terveket mutat be, hogy hogy' kell előállítani ezt a pénzt, ami lényegében egy eladósodást jelent. Ketté bontja 500-ra és 300 milliárdra - első lépés, második lépés: és beszél arról is, hogy a 800-on túl még egy 700 milliárdos hadikiadásra is szükség lesz a következő tíz évben. Azt nem tudom, hogy eredmény-e, de mindenképpen egy atombomba jellegű mellbe rúgás volt, hogy azt hittük eddig, hogy az ukránoknak van egy ilyen igényük, az unió meg majd próbál esetleg valamit kifarolni vagy lágyítani vagy csökkenteni. De nem! Úgy, ahogy jött Ukrajnából az igény, befogadták az egészet.

Ez miért titkos?

Van egy szabályrendszer, tehát nem lehet csak úgy dokumentumokat nyilvánosságra hozni, mindegyiknek van jogosultja, és csak az rendelkezhet fölötte. De, gondolom, ez meg fog történni, mert ha 27 tagállam munkatársai megkapták, akkor ez nem marad a 27 miniszterelnök édes titka. De nem ez volt a fő napirendi pont, ez csak mintegy beesett az égből, hanem a béketanács lényegében. Tehát itt az okoz zavart, hogy hogy' viszonyuljanak egy olyan új testülethez, ami bevallottan azért jött létre, mert a régiek már nem működnek, viszont baj meg van a világban, és valakinek békét kellene teremteni. És ezzel a céllal létrejön egy új szervezet, amiben van, akit meghívtak, van, akit nem, és az egész unió itt most nem tudja, hogy melyik lábára álljon. Ketten voltunk csak, akik tudtuk: a bulgárok meg mi, akik azt mondtuk, hogy ez egy jó cél, ha a régi szervezetek valóban nem működnek, akkor próbáljunk meg valami újat. Az amerikaiak vállalják, hogy vezetik. A krízistérségekből származó országok, Szaúd-Arábiától Katarig, Törökország, Azerbajdzsán, a kaukázusi országok, szóval eljöttek ezek az országok, ketten vagyunk európaiak, próbáljuk meg! Senki sem tudja garantálni, hogy ez sikeres lesz. Tehát az amerikaiak nagy lendülettel belevágtak, és úgy érezzük, hogy ebből kijöhet valami. Mindenképpen több esélye van ennek a szervezetnek a sikerre és a békére, mint a régieknek, amelyek kudarcot vallottak. És ehhez a helyzethez való viszony okoz nekik problémát, ők ezzel voltak igazából elfoglalva, hogy csatlakozzanak, vagy ne, és így tovább. Ez nem a mi gondunk, ez az ő gondjuk. Mi rendben vagyunk, mert tudjuk, hogy mit akarunk.

Miniszterelnök úr hogyan kommentálná azt a hírt, ami ma megjelent a sajtóban, hogy Amerika, Oroszország és Ukrajna között lehetséges, hogy létrejön egy találkozó?

Mi is dolgozunk rajta. Előbb-utóbb lesz békecsúcs Budapesten, nem tudjuk még, hogy pontosan mikor és hogy milyen szereplőkkel, de ez nem került le a napirendről. Ez ott van az amerikaiaknak a jegyzetei között, és ott van a mi munkafüzetünkben is. Azt gondolom, hogy előbb-utóbb lesz békecsúcs Magyarországon. Hogy kettős vagy hármas kompozícióban, azt nem tudjuk.

Miniszterelnök úr, milyen volt a vita Greenlandről, és az amerikai kapcsolatok szóba kerültek?

Greenlandről?

Nagy különbségek voltak a vezetők között?

Igen, határozottan nagy különbségek voltak. Szerencsére ez a Greenland, vagy ahogy az amerikai elnök mondta keresetlenül: az a darab jég dolga elég gyorsan nyugvópontra jutott, hiszen az végül is most már nem feszít, hiszen megállapodtak abban, hogy tarifa - vagy hogy hívják? -, adók - vagy mik ezek? -, vámok nem lesznek, katonai beavatkozás nem lesz, és mindenki a konfliktus csökkentésében érdekelt, tehát a tüzet oltani próbálják, nem pedig hevíteni. Ezért most már nem volt olyan forrókrumpli, vagy olyan forró az ügy, mint amikor összehívták ezt a megbeszélést, de volt, aki nagyon határozottan egy "Amerikával mindenáron együttműködni, megtalálni a közös hangot" állásponton volt, és voltak, akik azt mondták, hogyha ez egyszer megtörtént, megtörténhet holnap is meg holnapután is, arra meg föl kell készülni. Tehát nagyon izgalmasan sokszínű volt a vita. Hasznos volt egyébként.

Mr. Orbán, do you have a message for Denmark and Greenland tonight?

Yeah. Be tough! So, I think now the issue is far more consolidated than it was. We always thought that it is not a European issue, it's a NATO issue. So when two countries, like the United States and your homeland are member of the same organization which is focusing on security, which means NATO, the proper field to manage the conflict and to negotiate and channelize the different opinions is basically NATO. That's going on now. The secretary general of NATO made a good job, to consolidate the situation. So, I think, now it's easier for you than it was two days ago.

Miniszterelnök úr, a nap nem Brüsszelben kezdődött, hanem Davosban. Hogyan értékelné az ukrán elnök kijelentéseit, és Ön szerint mi állhat ezeknek a kijelentéseknek a hátterében?

Ehhez hozzá kell most már szoknunk, tehát nem egyedi esetről van szó, kampány van, nyolcvan-egynéhány nap múlva választás van. Nem örülünk neki, de értjük a helyzetet. A választásoknak a legnagyobb tétje Magyarországon kívül Ukrajnában van, hiszen ez a dokumentum, amiről beszéltem, egyébként leírja, hogy 2027-ben csatlakoznia kell Ukrajnának az Európai Unióhoz. Tehát nemcsak 800 milliárdról beszél meg 700-ról, hanem beszél a csatlakozás időpontjáról is. És Magyarország ezt ellenzi. Tehát szerintem a következő száz évben nem lesz olyan parlament Magyarországon, amely az ukránok mellett szavazzon, hogy beüljenek az Európai Unióba. És azt gondolják az ukránok, hogy egyetlen módon lehet ezt az akadályt, a Magyarország nevű akadályt elhárítani, hogyha ukránbarát kormány lesz Magyarországon. És ezen dolgoznak. És miután Magyarországon nyilvánvaló, hogy mi nem akarjuk, hogy bejöjjenek az unióba, ellenezzük Ukrajna tagságát, a Tisza meg a DK be akarja őket engedni, ezért tudomásul kell vennünk, hogy az ukránok aktív szereplői lesznek a magyar kampánynak, mert elemi érdekük fűződik hozzá, hogy Magyarországon kormányváltás történjen. Ettől nem vagyok boldog, nem valami szép dolog, még ha érthető is, de hát majd megküzdünk ezzel is.

A választás és a szavazás kapcsán szeretnék érdeklődni, hogy mi Miniszterelnök úr véleménye arról, hogy a Tisza Párt ma távol maradt az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági szavazás során?

Nézze, én a régi iskolához tartozom. Tehát ha van egy ügy, akkor bűt vagy bát kell mondani, ha sunnyogsz, csak ráfázol, én ezt gondolom. Tehát van egy ügy, bizalmatlansági indítvány van: vagy kiállsz valaki mellett, vagy azt mondod, hogy most már menjen innen, mert olyan hibákat vétett, hogy nem méltó arra, hogy élvezze a bizalmunkat. Az, hogy sunnyogok, az olyan okos, olyan agyas dolognak tűnik, de én azt tanultam a politikában, hogy az nem vezet jóra.

Miniszterelnök úr, az elmúlt években többször beszélt világ-rendszerváltásról. A gázai rendezés kapcsán a béketanács csak Gázáról szól?

Nem, itt ez okozza a legnagyobb problémát, tehát itt abban mindenki egyetért, hogyha csak Gázáról szólna a béketanács, akkor az Európai Unió szinte minden országának ott lenne a helye. De miután az amerikaiak úgy késztették ezt a dokumentumot a mi jóváhagyásunkkal is, ami ezen túlmegy, és ezért úgy tűnik föl, mint egy leendő ENSZ-kezdeményezés, ez gyanússá teszi a dolgot az itteniek számára, és ők szeretnének részt venni Gáza rendezésében, de nem szeretnének ezen túl részt venni más, szélesebb nemzetközi szervezet létrehozásában. Mit gondolunk mi erről? Mi azt gondoljuk, az amerikaiak világosan beszéltek tegnap is és ma is: első feladat konszolidálni Gázát, a második feladat békét csinálni Ukrajnában, aztán majd jön a többi is. Szerintünk ez jó megközelítés. Itt ebben nincs egyetértés.

Miniszterelnök úr, decemberben az uniós állam- és kormányfők megállapodtak a közös hitelfelvételben, 90 milliárd euróban.

Igen.

A napokban azt olvastam, hogy nem biztos, hogy ez a pénz, ez az összeg elég lesz Ukrajnának. Már 135 milliárd eurókat is lehet hallani. Ön szerint Brüsszel hogy' tehet olyan kijelentéseket, hogy' vehet fel olyan hitelt, hogy az unokáink is még ezt fogják fizetni?

Különböző számok vannak, ugye. Tehát a bizottsági elnök asszony legutóbb 170 milliárdról beszélt. Az én számításom szerint már 193-nál vagyunk, és ahhoz jön hozzá még ez a 90. Ők úgy számolnak, hogy a 2026-2027-es évet oldják meg ebből a 90-ből, 2028-ban új költségvetés lesz, a magyar kormányt félretolják, és az új költségvetésben rengeteg pénzt adnak Ukrajnának, és akkor már nem külön hitelfelvétellel, hanem az unió költségvetéséből oldják meg Ukrajna pénzügyi támogatását. Ez az ő tervük. Mi ezt szeretnénk megakadályozni. Tehát mi nemzeti kormányt akarunk Magyarországon, amely nem fogja támogatni Ukrajnának a csatlakozását, és nem támogat olyan költségvetést sem, ami a pénzt Ukrajnába akarja küldeni. Mi nem vagyunk az ellen, hogy aki akar pénzt adni Ukrajnának, az adhasson. De miért kell ezért tönkretenni az Európai Uniót? Az Európai Unió foglalkozzon a saját dolgával, a tagállamoknak a dolgával, és ha valaki pénzt akar adni Ukrajnának, akkor az unión kívül, egy kormányközi formátumban bátran tegye meg. Ez a mi javaslatunk: önkéntes alapon.

Elhangzott itt már a kritika Zelenszkij elnök úrnak a részéről a nyilvánosság előtt Magyarország irányában. Informális úton jelezték-e esetleg hálájukat, hogy az energiaellátás tekintetében Magyarország segíti Ukrajnát?

Ez nem része az ukrán karakternek. Ilyen az élet. Van még kérdésük? Menjünk haza inkább!

A magyar külpolitika szempontjából mi a fontosabb: a Trump-féle béketanács vagy az Európai Unióval való együttműködés?

Azt szeretnénk, ha ez nem vagy-vagy lenne. Ezért nagyon fontos, hogy Bulgária is ott volt ma, tehát nem egyedül voltunk ott, akik az Európai Unió tagjai közül aláírtuk alapítóként a béketanácsnak a dokumentumát, hanem a bulgárok is ott voltak. Én úgy látom, hogy nem lesz ebből vagy-vagy helyzet. Tehát az Európai Unió is úgy gondolja, hogyha a világban létrejön egy olyan szervezet, amelyben azért benne van a leggazdagabb arab országok vezető csoportja, benne van Törökország, benne van Egyiptom, benne van Izrael, szóval ebből kimaradni azért egy olyan országcsoportnak, egy olyan uniónak, amely magát globális játékosként látja, az nehéz. Aki ebben nincs benne, az valóban kimarad. Nem beszélve belpolitikai problémákról, különösen Gáza kapcsán. Ezt mi Magyarországról nem értjük, mert nekünk nincs ilyen problémánk, nem engedtük be migránsokat, nincsenek nagy muszlim tömegek, de itt, Nyugat-Európában számos országban a gázai ügy egyben belpolitikai kérdés is. Úgyhogy nehéz lesz nekik kimaradni, ezért azt gondolom, hogy előbb-utóbb valamilyen összeműködés lesz.

Feltehetek egy utolsó kérdést?

Igen.

Mi most az európai uniós országoknak az álláspontja Amerikával kapcsolatban? Egy kiszámíthatatlan szövetséges vagy egy szemtelenné váló ellenség?

Azt minden vezető tudja Európában, hogy az önállósághoz erő kell, és ez ma nem áll rendelkezésre. Tehát Európa egy olyan kontinens, amely ma nem tudja magát katonailag megvédeni. Egy olyan kontinens, amelynek a versenyképessége csökken. Egy olyan kontinens, amelynek demográfiai problémái vannak. Egy olyan kontinens, amelyet kívülről beözönlő, más civilizációból érkező emberek destabilizálnak folyamatosan, és nem tud úrrá lenni ezen a helyzeten. Tehát azt gondolom, hogy Európa egész egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy biztonságban elgondolhassa a saját jövőjét az amerikaiakkal való együttműködés nélkül. Tehát a józan ész az együttműködés felé tol bennünket is meg az amerikaiakat is. És most aludnék, ha megengedik.

Köszönjük szépen!

Jó éjszakát!