...

3550 milliárd forintos fejlesztési program indul: a kormány új korszakot nyit a magyar vasút történetében

A kormány elindítja a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet, amely a következő tíz évben mintegy 3550 milliárd forintból újítja meg a magyar kötöttpályás közlekedést. A forrás zöme az Európai Uniótól érkezik.

A jelenlegi pénzügyi ciklusban az előző kormány nem tudta hazahozni a Magyarországnak szánt összegeket, ez az új kormányra maradt. A hazahozott támogatásokból 1800 milliárd forint jut a vasútra. Ehhez további 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás járul a következő, 2028-34 közötti uniós programozási ciklus projektjeinek elindítására. A Baross-terv forrásait 400 milliárd forintos EIB-hitel, valamint újabb 400 milliárd forint koncessziós logikájú forrás egészíti ki.

Az új kormány elkötelezett abban, hogy véget kell vetni a vasútrombolás korszakának. Az elmúlt években számos fejlesztést leállított vagy elhalasztott az előző kormányzat, miközben a magyar vasút állapota folyamatosan romlott. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv ezt a folyamatot fordítja meg: nem egy-egy elszigetelt presztízsberuházást valósít meg, hanem hosszú távú, ciklusokon átívelő fejlesztési programmal kezdi meg a magyar vasút több évtizedes lemaradásának ledolgozását. A program célja egy korszerű, megbízható, gyors és versenyképes vasúti rendszer megteremtése, amely egyszerre szolgálja a vidéki Magyarország megerősítését, a gazdaság versenyképességének növelését és a fenntartható közlekedést.

A tízéves program keretében 3550 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg: 35 új, nagy kapacitású InterCity motorvonat beszerzése a legfontosabb IC-vonalakra, 42 új hév-szerelvény forgalomba állítása a szentendrei, csepeli és ráckevei vonalra. Előkészítik a tíz legforgalmasabb vasútállomás megújítását is.

Elmondható, hogy a távolsági közlekedést adó IC-hálózat teljesen megújul, hiszen új, klimatizált, akadálymentes, első osztállyal és fedélzeti büfével felszerelt motorvonatok, nyújtanak majd nyugat-európai színvonalú szolgáltatást Budapestről Győr, Sopron, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg, Pécs, Kecskemét, Szeged felé, ahogy a kör-IC-ken is Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok irányába.

Az átfogó, a teljes országot érintő fejlesztési terv célja, hogy a vasúti járművek átlagéletkora jelentősen csökkenjen, bővüljön a modern, klímabarát, nullemissziós vasúti szolgáltatás, valamint gyorsabbá és megbízhatóbbá váljon a fő- és mellékvonali közlekedés is, hogy valódi és környezetbarát alternatívája legyen az autós közlekedésnek. A mellékvonalaknál is vége a bezárások korának, ellenkezőleg, a cél az újranyitás, a térség lakóinak fontos vonalak fejlesztése, a lassújelek fokozatos fölszámolása.

A Budapestet és az agglomerációt érintő fejlesztések között kiemelt helyen szerepel a szentendrei, a csepeli és a ráckevei hévek rekonstrukciója, akadálymentesítése, járműcseréje. Megújul a Nyugati pályaudvar és térsége. Megvalósul a Déli Körvasút rekonstrukciója három új vasútállomással együtt. A teljesen átépülő Rákosrendező az új városnegyed központja lehet, a meghosszabbított villamosvonal egy új hídon keresztezi majd itt a vasutat. Cél, hogy az elővárosi vasút a főváros környékén valódi alternatívája legyen az autózásnak, a városon belül pedig a közösségi közlekedés szerves elemévé váljon. Ezért kezdődik a veresegyházi és lajosmizsei vonalak átfogó fejlesztése, részleges kétvágányúsítása, az utóbbi villamosítása is. A Baross-terv része további villamosvonalak építése, előkészítése Pesten és Budán.

Nyugat-Magyarországon új korszak kezdődhet a Budapest-Győr-Sopron és a Budapest-Szombathely InterCity-közlekedésben a következő években, miközben Győr állomása akadálymentes peronokat, lifteket és távlatban a Budapest-Varsó nagysebességű vasút fogadására alkalmas infrastruktúrát kap. Szombathely és Zalaegerszeg közvetlen kapcsolatát teszi lehetővé a zalaszentiváni átkötés (deltavágány), amelyet egy új megálló is kiegészít. Az innen Nagykanizsáig tartó vasútvonal villamosítása és rekonstrukciója egyaránt szolgálja majd a teher- és a személyszállítás igényeit.

Észak- és Kelet-Magyarországon a program egyik legnagyobb beruházása a Budapest-Miskolc vasútvonal legrosszabb szakaszának teljes átépítése. A fejlesztésnek köszönhetően megszűnhetnek a késések, 160 km/órás közlekedés válik lehetővé, megújulnak az állomások és gyorsabbá válik az eljutás Miskolc, Eger és Gyöngyös felé. Fejlődik a vasút Debrecen térségében is, végre elkezdődik a nagyállomás átépítése, akadálymentesítése, a megyeszékhely körüli elővárosi közlekedés is fejlődik, Balmazújváros felé nemsokára teljesen elkészül a villamosítás, de vizsgáljuk a korszerű tram-train lehetőségeit délre és északra is. Megújul a Debrecen és Nyíregyháza közötti fővonal, itt is 160-nal mehetnek majd a vonatok.

A Dél-Alföldön megkezdődik a Budapest-Szeged fővonal átfogó korszerűsítése. A beruházásnak köszönhetően negyedórával rövidülhet a Budapest-Szeged InterCity menetideje, 160 km/órás pályasebesség válik lehetővé, jelentősen javul a Dél-Alföld személy- és áruszállítási versenyképessége. Békéscsaba és Szolnok elérését javítja, de az elővárosi forgalmat is segíti a Nagykáta és Újszász közötti szakasz rekonstrukciója.

A Dunántúl középső és déli részein is jelentős fejlesztések kezdődnek. A Balaton mindkét partjának elérését gyorsítja a Székesfehérvár és Lepsény közötti szakasz átépítése végig kétvágányú és 160 km/órás pályává. A tó körül több vasútállomás megújul és akadálymentes lesz. Székesfehérváron az állomás előtti térség rendezésével jobb buszos átszállási kapcsolatok jönnek létre. A pécsi vonal fejlesztésével az a cél, hogy óránként legyen IC-kapcsolat a főváros és a baranyai székhely között.

A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv nem csak néhány kiemelt vonalról szól. Országos szinten megkezdődik a vasúti járműpark megújítása, a lassújelek felszámolása, az állomások akadálymentesítése, valamint az egységes digitális utastájékoztatási és menetrendi rendszer kiépítése. A cél egy olyan országos, a buszos szolgáltatással is együttműködő vasúti hálózat létrehozása, amely gyorsabb, megbízhatóbb és versenyképesebb alternatívát kínál az autózással szemben, miközben hosszú távon erősíti a magyar gazdaság és a vidéki térségek fejlődését.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter sajtótájékoztatón bemutatott prezentációja itt érhető el.